Akár a hegyekbe utazunk, akár a vízparton töltjük szabadságunkat, természetesen valamennyien szeretnénk kihasználni a nyaralás minden percét. De mit tegyünk, ha valaki a családból éppen ott betegszik meg?
Nem kell aggódni. Szerencsére a nyaralás alatt fellépő problémák többsége ártalmatlan, és a kicsik is hamar meggyógyulnak. Mégsem árt tudni, hogy mi a teendő a különböző esetekben, milyen gyógyszerekre van szükség, illetve mikor kell orvoshoz fordulni. A következőkben a leggyakrabban előforduló bajok orvoslásához nyújtunk segítséget.
Allergia
A virágok pollenje, a háziporatkák, az állatszőr és -toll (falusi nyaralás a parasztudvar közelében!) gyakran vált ki allergiás reakciókat. A virágpor- vagy házipor-allergiában szenvedő családtagokkal ezért inkább a vízparton, illetve a hegyekben nyaraljunk. Az allergia nemegyszer viszkető bőrkiütésekkel jelentkezik. A viszketést a hűsítő illóolajokat (menta, eukaliptusz) és az antihisztamin-anyagokat tartalmazó krémek és gélek csillapítják a leghatékonyabban. Amennyiben az allergia elsősorban a szemen és az orrnyálkahártyán okoz panaszokat, a megfelelő szem- és orrcseppek hozhatnak enyhülést. Megelőzésre kromoglicinsavat tartalmazó készítményeket használjunk. Súlyos állapot esetén az orvossal való konzultálás után gyógyszerek szedése is szükségessé válhat, vagy az allergiás tüneteket egy-két nap alatt megszüntető polypeptideket tartalmazó injekciót (például a svájci Vektorex) ajánljuk még a nyaralás megkezdése előtt.
Hasmenés és hányás
Szinte minden utazáskor előfordul hirtelen jelentkező émelygés, hányás vagy hasmenés. E gyomor-bél panaszokat vírusok, baktériumok, illetve a szervezet számára emészthetetlen vagy idegen, egzotikus élelmiszerek váltják ki. A gyerekek különösen érzékenyen reagálnak. Erős hányás és hasmenés esetén fennáll a veszélye annak, hogy túl sok folyadékot és ásványi anyagot veszít a szervezetük, azaz kiszáradnak. Ezért fontos a bő folyadékbevitel a és az ásványi anyagok pótlása. E célra a legmegfelelőbb a szénsavmentes ásványvízzel hígított gyümölcslé, és a gyógyteák (kamilla, cickafark, borsmenta, áfonya). A hányás elmúltával eleinte tartsunk diétát. Reszelt almát, rizsnyákot, burgonyapürét, kétszersültet és pirítóst adhatunk a kis betegnek. Természetes antibiotikumként a grépfrútmagkivonat (3-szor 5-10 csepp 2 dl teában) és kasvirágcsepp (3-szor 15) ajánlható.
Megfázás
Megfázás nyáron? Erre senki sem számít. Pedig a gyors időjárás-változás, valamint a légkondicionáló berendezések hideg, száraz levegője még a legmelegebb hónapokban is túlságosan megterhelheti az immunrendszert, ezáltal lehetőséget adva a náthavírusoknak. A megfázás tünetei rendszerint ártalmatlanok, és nem tartanak tovább egy hétnél.
-Az akut fázisban különösen óvjuk gyermekünket, ne engedjük úszni és rohangálni. A szabadban csak félárnyékban tartózkodjon, és nyugodt játékokat játsszon.
-Köhögéskor lándzsás útifüvet, kakukkfüvet és édesgyökeret keverjünk össze teának (1/2 literhez 1 evőkanálnyit használjunk) és fél-egy litert itassunk meg apránként, langyosan. Utazáskor talán célszerűbb az ezekből készült gyógytermékeket használni.
-Az immunrendszer erősítésére a már említett grépfrútmagcsepp, a kasvirágkivonatok és A-, B- C- és E-vitaminok adhatók két hétig.
-Ha szükséges, készítsünk mellkasborogatást: meleg gyógyteába áztassunk egy vékony törülközőt, tegyük a mellkasra, és takarjuk be meleg kendővel.
-Láz esetén tegyünk borogatást a lábszárra vagy az egész testre (lásd a Hidegen ajánljuk című cikket!), adjunk sok folyadékot, és 38 0C felett, ha mindez nem segít, lázcsillapítót is.
Rovarcsípések
A szúnyogok ellen néha képtelenség védekezni. De legalább azt próbáljuk megoldani, hogy az alvóhelyre ne tudjanak bejutni, például az ablakra vagy az ágy fölé szerelt szúnyoghálóval. A szabadban a hosszú ujjú, illetve szárú ruhadarabok bizonyos fokú védelmet biztosítanak.
A fedetlen testfelületeket rovarriasztó szerekkel kenjük be. Vigyázzunk: csecsemőknél egyáltalán nem, a gyerekeknél pedig csak kis bőrfelületen alkalmazhatók e készítmények. A gyerekek nehezen állják meg, hogy ne vakarják a viszkető csípéseket. Mivel a vakarás következtében a csípések elfertőződhetnek, mindenképpen kenjük be a kicsik bőrét viszketéscsillapító géllel.
Kullancscsípés
Sajnos a kullancsok nemcsak a kutyákat és a macskákat támadják meg, hanem az embereket is. Ezért ha erdőben kirándulunk, próbáljunk a megfelelő ruházattal és a fej betakarásával (esetleg rovarriasztó szerrel) védekezni. Ne hagyjuk, hogy a gyerekek a bokrokban mászkáljanak, mert ott található a legtöbb kullancs. Esténként gondosan nézzük át az egész testet. Ha felfedezünk egy kullancsot, azt minél előbb kíméletesen távolítsuk el: csipesszel fogjuk meg, és enyhe rázó mozdulattal csavarjuk ki. Majd azonnal fertőtlenítsük a bőrt.
A kullancsok kétféle betegséget terjeszthetnek, ezeket azonban megelőzhetjük, ha a kullancsot sikerül időben (az első néhány órában) eltávolítani. Kétes esetben forduljunk mielőbb szakemberhez.
Fülfájás
A vízben ugrálás és búvárkodás közben óhatatlanul kórokozók juthatnak a hallójáratba vagy a középfülbe, ahol gyulladást okozhatnak. Enyhe fülfájás esetén, amikor egyéb jelek, például láz nem utalnak gyulladásra, a fülcsepp gyors enyhülést eredményez. Elsősegélyként kitűnő a hagymaborogatás (a durvára felkockázott, felmelegített hagymát mosdókesztyűbe töltjük, és a fülre helyezzük), valamint a meleg sózsák is. Amennyiben a panaszok fokozódnak, és két napnál tovább tartanak, forduljunk orvoshoz. Jó tanács: mivel hideg és meleg borogatásra egyaránt szükség lehet, feltétlenül vigyünk két hűthető és melegíthető géllel töltött tasakot magunkkal az útra.
Medúzaméreg és tengerisün-tüske
Ha a tűzmedúza váladéka a bőrre kerül, égő, viszkető érzést okoz. Ha a gyerek ilyen állathoz ér, először is azonnal hozzuk ki a vízből, és hűsítsük le az érintett helyet. A tengeri sün tüskéjét rögtön távolítsuk el, és a tüske helyét fertőtlenítsük például hígított grépfrútmagcseppel vagy teafaolajjal. Mindkét esetben jótékony hatású az agyagpakolás is. Hogy a viszketést enyhítsük és az esetleges allergiát elkerüljük, adjunk három-négy napig legalább kalciumot.
Napallergia
A magas faktorszámú napvédő krémek rendszerint nem okoznak allergiát, és nem tartalmaznak tartósító-, illetve illatanyagot, valamint színezéket sem. Ha ennek ellenére a készítmény allergiás reakciókat vált ki, természetesen le kell cserélni. Ki lehet próbálni a zsírmentes géleket is. A viszkető kiütéseket és bőrpírt illóolajos (eukaliptusz, borsmenta) vagy antihisztamin-anyagokat tartalmazó krémekkel vagy géllel hűsítsük. A legtöbb napallergia a mosóporok, fürdőszerek és testápolók, valamint napsugárzás hatására alakul ki. Érdemes hát ezeket is ellenőrizni és minél kevesebb vegyianyag-tartalmúakat használni.
Leégés
A bőr nem felejti el a leégést, ha megtörténik a baj, az érintett bőrfelületeket hűteni kell. A hűsítő gélek remekül megfelelnek erre a célra. A bőr regenerálódását pedig az A- és E-vitamint, valamint dexpanthenolt tartalmazó krémek segítik elő. (Bővebben lásd júniusi számunkat!) A napozás utáni hidratáló krémek pótolják a bőr elveszített nedvességét és segítenek a rugalmasság megőrzésében (pl. Pan-Sun).
Rándulás, ficam, ütődés
Talán a leggyakoribb sérülések a szabadság idején. Mivel a nagy fájdalommal és duzzanattal járó traumák hátterében komolyabb elváltozás is állhat, okvetlenül célszerű orvoshoz fordulni. Enyhébb sérülések esetén, vagy amíg az orvoshoz érünk, célszerű az érintett területre, illetve nyílt sebeknél a környékére árnika- vagy feketenadálytő-pakolást tenni, miután letisztították a bőrt. Majd hideg vizes ruhával vagy hideg pakolással enyhítsük a fájdalmat, és csökkentsük az ödémaképződést. A sérült részt helyezzük nyugalomba, az intenzív vérzést pedig nyomókötéssel csillapítsuk. Az enyhébb horzsolásokat előbb fertőtlenítsük, majd hámregeneráló krémmel (például körömvirág, cickafark, kamilla) kenjük be vékonyan.
RSS-csatorna hozzászólásai
