Aki trópusi országokba tervezi utazását, feltétlen nézzen utána az adott terület ragadozóinak, mérget kibocsátó állatainak. Az egzotikus nyaralás ugyanis tele van veszéllyel.
Az elmúlt tizenöt évben a tigrisek 659 embert öltek meg a nyugat-bengáliai Sunderbans erdei vadrezervátumban. 1967 és 86 között 12 ember esett áldozatul a szürke (grizzly) medvék támadásának a Banf, Galcier és Yellowstone Nemzeti Parkokban.
A század első nyolcvan évében ezek a medvék Észak-Amerika nemzeti parkjaiban 126 embert támadtak meg... Anélkül, hogy tovább borzolnánk olvasóink kedélyét, úgy gondoltuk, a tájékoztatás mégsem árt.
Halak, polipok, medúzák
Az északi és déli szélesség harmincadik foka között évente körülbelül 100 cápatámadást jelentenek, ezekből mintegy 50 halálos. A föld egyes részein lényegesen apróbb halak is gyakran veszélyeztetik az emberi életet. A cápákon, macskacápákon kívül a mérges ráják, manták, macskahalak, sárkányhalak, tengeri varangyok és a négyszemű halak okoztak már haláleseteket. A mérges ráják sok sérülést okoznak Észak-Amerikában.
A vízben gázoló, fürdőző emberek ráléphetnek az iszapban vagy homokban megbújó rájákra. A halak farkán lévő tüske - mely némelyik egyednél 30 cm hoszszú is lehet - nekicsapódik a végtagnak, és súlyos sebet okozva mérget bocsát a testbe.
A sárkányhal az Északi- és Földközi-tengerben, valamint Afrika északi partjainak vizeiben fordul elő. A skorpióhalak családjába tartoznak a nagyon veszélyes sziklahalak, melyek mozdulatlanul fekszenek a tengerfenéken és durva felületű szikladarabhoz hasonlítanak. Az Indiai- és Csendes-óceánban található szép zebrahalak és oroszlánhalak sem veszélytelenek.
Az ugyanitt honos, hosszú, dárdaszerű, szájszerű tűhal kiugrik a vízből, és felnyársalja a halászokat. A muréna, a tengeri angolna, a fűszeres sügér, a barakkuda és a közönséges mérges rája számos sérülést okozhat a fogával, illetve tüskéjével. Dél-Amerika édesvízi folyóiban a villamos angolna, Afrika folyóiban a villamos harcsa, a tengerekben a villamos angolna, a villamos rája okozhat gondokat. A villamos angolna másodpercenként akár 400-650 voltos, 1 amperes kisülést gerjeszt, amellyel megölhet egy felnőtt embert.
A tüskésbőrűek (tengeri csillagok, sünök) mérgező tüskéi és csápjai olykor súlyos mérgezést okoznak. Némely puhatestű csiga, meztelen csiga, tengeri kúpos csiga és polip szintén mérgezőek. A kúpos kagyló és az ausztrál kék gyűrűs polip akár halálos mérgezést is okozhat.
A medúzák, tengeri darazsak, hólyagmedúzák, polipok, hidrák, tengeri rózsák, csalánok és korallok az űrbélűek csoportjába tartoznak. Csápjaikon, tapogatóikon számos méregkapszula található, melyet az állatok kiürítenek, amikor valaki hozzájuk ér. Jobb esetben viszkető kiütések jelennek meg a bőrön. A veszélyesebb csípések hidegrázással, hasmenéssel, hányással, vérnyomáscsökkenéssel, a légzőizmok bénulásával járnak. A legveszélyesebb az Indiai- és Csendes-óceán vizeiben élő dobozmedúza.
Kígyók, krokodilok
Szudánban, Közép-Afrikában és Délkelet-Ázsiában a folyók élővilága meglehetősen veszélyes. Afrikában a nílusi krokodil évente több mint 1000 halálesetet okoz. Indonéziában, Sarawakban és Észak-Ausztráliában a sós vízi vagy torkolati krokodilusok szintén okoztak már egynéhány balesetet. Az óriás piton (az indonéziai recés piton, az afrikai sziklás piton és a dél-amerikai anakonda) képes embert ölni.
A kígyómarás a dél-amerikai indiánok körében okozza a legtöbb halálesetet, mert mezítláb vadásznak a dzsungelben. A délkelet-ázsiai rizstermelők szintén ki vannak téve a kígyómarás veszélyének, mert mezítláb, puszta kézzel dolgoznak a rizsföldeken.
A kígyómérgek bonyolult összetételű vegyületek, melyek egyetlen gyógyszere az ellenméreg. Ahány kígyócsalád, annyi tünet. A viperafélék családjába tartozó kígyók és néhány kobra marása megmart végtag dagadását, sérülését, hólyagosodását, üszkösödését, valamint a helyi nyirokcsomók megnagyobbodását okozza. Sokkot, vérnyomásesést is előidézhet. Más viperafélék, siklókígyók és az ausztrál mérges kígyók harapásakor vérzési, véralvadási rendellenességek lépnek fel. Néhány mérges sikló, vipera és tengeri kígyó mérge idegméreg, mely idegi- és izomkárosodást, bénulást, légzési, nyelési panaszokat okoz.
Pókok, skorpiók
A pókméreg fájdalmas izomgörcsöket, idegmérgezéses tüneteket, helyi üszkösödést, valamint hemolízist (a vörösvértestek szétesésével járó kóros folyamatot) okoz.
Súlyosan mérgező skorpiók Dél-Amerikában, Észak-Afrikában, Ázsiában, Észak-, Közép- és Dél-Amerikában, valamint a Karib-tenger vidékén fordulnak elő. A skorpiócsípések Észak-Afrikában, Mexikóban, Dél-Amerikában, a Karib-tenger vidékén és Indiában gyakoriak. Mexikóban a skorpiók tízszer annyi embert ölnek meg, mint a kígyók.
A skorpióméreg okozta tünetek közül meg kell említeni az izzadást, hasmenést, hányást. A szívizom károsodása a vérnyomás csökkenéséhez, rendszertelen szívveréshez és szívelégtelenség kifejlődéséhez vezethet.
RSS-csatorna hozzászólásai
